A hagyományos drónok és a műholdak mellett hamarosan egy új, megfigyelő műveletekre alkalmas pilóta nélküli légi járművet vethet be az Egyesült Királyság hadereje. A brit fejlesztésű, PHASA-35 névre keresztelt drón különlegessége, hogy a sztratoszférában repül, amit más hagyományos légi járművek nem használnak.
A PHASA a „Persistent High Altitude Solar Aircraft” rövidítése, míg a névben szereplő 35-ös szám a drón szárnyfesztávolságát jelzi méterben. Ez a méret megegyezik egy Boeing 737 szárnyfesztávolságával, azonban a szénszálas váznak köszönhetően a tömege mindössze 140 kilogramm. „A könnyű vázszerkezetnek köszönhetően sokáig maradhat a levegőben és nagy terület felderítésére alkalmas. Ez talán a légi megfigyelőrendszerek két legfontosabb ismérve” – jelentette ki Drew Steel, annak a brit BAE Systems vállalatnak a légi közlekedési tanácsadója, amely felvásárolta a drón gyártási és értékesítési jogát a szintén angol Prismatic tervező cégtől.
A pilóta nélküli légi járművet hosszú élettartamú, napenergiával működő elektromos motorokkal szerelték fel. Úgy tervezték, hogy húszezer méteres magasságban repüljön, a Föld légköre és az űr közötti légtérben. Összehasonlításképpen: egy utasszállító repülőgép nem repül 12 ezer méternél magasabban, mivel a levegő ott már ezerszer ritkább, mint a Föld felszínén, ezért rendkívül hosszú szárnyakra lenne szüksége, hogy a levegőben maradhasson. „A napenergia lehetővé teszi, hogy a PHASA-35 akár egy évig is a levegőben maradjon. Emellett képes többszöri le- és felszállásra, ami költséghatékonnyá teszi az üzemeltetését. Nincs szükség a műholdak pályára állításához használt rendkívül drága rakétákra” – hangsúlyozta Steel.
Mindazonáltal ezt a drónt nem a műholdak helyettesítésére tervezték, mivel csak 33 kilogrammos hasznos terhet szállíthat. Ugyanakkor ez már elegendő teherbírás ahhoz, hogy az eszköz a fegyveres erők számára kifejlesztett szofisztikált kamerarendszert a magasba emelje, így a sztratoszférából is nagy felbontású képeket készíthet. Alkalmas tehát arra, hogy a haderő szempontjából érdekes embereket és járműveket megfigyelje. Egyébként a rendszer civil akciókba is bevethető, amivel például erdőtüzeket vagy olajszivárgásokat is figyelemmel kísérhetnek a segítségével.
Az első próbarepüléseket 2020 februárjában hajtották végre, mindössze két évvel a tervezés megkezdése után. A műveleteket Dél-Ausztrália lakatlan területei fölött végezték – ekkor elsősorban a drón autonóm repülésirányítási rendszerét, hajtóműveinek teljesítményét, illetve a légi jármű aerodinamikai adottságait vizsgálták. Miután a meghajtási és az energiahatékonysági mutatók megfeleltek az elvárásoknak, néhány hónappal később, 2020 októberében megtartották az első valódi tesztrepülést, amelynek során a PHARSA-35 három napig üzemelt éles környezetben, azaz a sztratoszférában. A fejlesztők a rendkívül alacsony hőmérséklet és az extrém nyomás drónra mért hatásait figyelték meg. A cég várakozásai szerint a következő négy-öt éven belül befejeződnek a tesztelések és elindulhat a sorozatgyártás.
Forrás: Popsci