A napjainkban kapható pilóta nélküli légi járművek (drónok) egyik legfontosabb feladata az adatgyűjtés. Ennek gyakorlata sok etikai és biztonsági kérdést felvetett az elmúlt években, így egyebek mellett ennek szabályozására is születtek olyan törvényi előírások, mint pl. a GDPR, amely amellett, hogy az emberek személyes adatainak védelmét biztosítja, transzparenssé teszi azok kezelési módját.
Fontos megemlíteni, hogy ezeknek a szigorú szabályoknak köszönhetően jelentős mértékben megváltozott, ahogy a különböző Európában működő szervezetek gyűjthetik és kezelhetik a személyes adatokat. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy milyen előírások és protokollok vonatkoznak az adatgyűjtésre abban az esetben, ha azokat drónokkal gyűjtik be. A legtöbb kereskedelmi céllal működő UAS-üzemeltető vállalat nem olyan jellegű információra kíváncsi, hogy hová megyünk, hogy nézünk ki, vagy mit csinálunk, hanem sokkal inkább az érdekli őket, hogy hol vannak például repedések egy szélturbinán, csővezetéken. A drónok kereskedelmi és ipari felhasználása számos, napjainkban is végzett tevékenységet képesek sokkal hatékonyabbá és biztonságosabbá tenni ami végsősoron a társadalom számára generálhat hozzáadott értéket akár direkt vagy indirekt módon. Ugyanakkor a drónok társadalmi elfogadása még számos országban jelentős akadályba ütközik, hiszen sokakat frusztrál csupán már az a bizonytalanság és információ hiány, hogy egy felettük szokatlan hangon zümmögő repülő tárgy valamilyen ipari/kereskedelmi tevékenységet végez, vagy éppen megfigyelik őket.
A drónok nagy mennyiségű vizuális adatrögzítésre képesek, amelyek segíthetik a bűnüldöző szerveket a potenciális vészhelyzetek nyomon követésében és a közbiztonság fenntartásában. A fent említett adatvédelmi okok miatt azonban kihívásokkal teli ezen típusú tevékenységek engedélyeztetése és projektek lefolytatása. A 2020. decemberében a COVID-19 világjárvány miatt virtuálisan megrendezett Amszterdami Drone Week (ADW) egyik kerekasztal-beszélgetésének keretében a résztvevők azt vitatták meg, hogy miként biztosítható az emberek személyazonosságának védelme mesterséges intelligencia segítségével úgy, hogy közben a bűnüldöző szervek számára biztosítva van a bűnelkövetés felderítésének, valamint a segítségre szoruló emberek megtalálásának lehetősége.
Az amszterdami AI csapat, valamint a velük együttműködő egyetemek és a Holland Rendőrség közös amszterdami és aperdoorni tesztje bebizonyította, hogy mesterséges intelligencia segítségével elhomályosíthatók az emberekhez, autókhoz és helyekhez köthető részletek. A rendőrség ily módon nem a tárgyak és személyek azonosítását, csupán azok felderítését végzi: nem fogják konkrétan látni és tudni, hogy Hilda néni sétál az utcán, csak azt, hogy egy ember látható a képen.
Az első és legfontosabb, hogy az emberek megértsék, hogy az egyes technológiai újítások milyen célt szolgálnak, és az milyen hatással van a közösségek életére. A leghatékonyabb módszer, ha mindezt közérthetően és egyértelműen kommunikáljuk az emberek felé, és gyakorlati példákkal támasztjuk alá. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői is hangsúlyozták, hogy ez a folyamat lassú és sok időbe telik, amíg kialakul az emberekben a drón-technológiákkal szembeni bizalom. Éppen ezért fontos, hogy az egyes társadalmak alaposan tanulmányozzák, hogy a technológia miként és hol tud beilleszkedni nemzeti kultúrájukba.