Biztosítás

A pilóta nélküli légijármű üzemetetéséhez 250 g maximális felszálló tömeg felett kell felelősségbiztosítással rendelkezni. Egy pilóta nélküli légijármű meghibásodása, szabálytalan üzemeltetése akár súlyos károkat is okozhat vagyontárgyakban, épületekben, vezetékekben, de veszélyt jelenthet az életre, testi épségre és egészségre is. Tekintettel erre, a pilóta nélküli légijármű üzemben tartása – harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából – felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető. Az összeghatárokat a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet határozza meg.

Drón nyilvántartásba vétele

Súlyhatártól (maximális felszálló tömegtől) függetlenül minden pilóta nélküli légijárművedet nyilvántartásba kell venni. Magyarországon a pilóta nélküli légijárművekről az uniós és magyar jogi kötelezettség alapján a légiközlekedési hatóság vezet nyilvántartást.

CE jelölés

A CE-jelölés egy olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek. A CE-jelölés mellett a gyártók a drónokat egy osztályazonosító címkével is ellátják (C0-C6).

Drónok kategorizálása jogszabály alapján

A pilóta nélküli légijárművek alapvetően négy csoportba oszthatók:

• CE-jelöléssel és drón osztályazonosító címkével ellátott drónok (C0-C6)
• CE-jelöléssel rendelkező, de drón osztályazonosító címkével nem ellátott drónok
• saját építésű drónok
• légijármű-modellek

Drónra vonatkozó jogszabályok

• A pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i 2019/947/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
• A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i 2019/945/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
• A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény,
• A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet,
• A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet,
• A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet,
• A távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, valamint a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 6/2021 (II.5). ITM rendelet.

Pilóta nélküli légijármű

Minden olyan légijármű pilóta nélküli légijárműnek minősül, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.

Ez a meghatározás magában foglal minden olyan légijárművet, amelynek a fedélzetén nem tartózkodik pilóta, beleértve a rádióvezérelt modellrepülőket (kisebb hajtóművel rendelkező, rögzített szárnyú repülők, helikopterek, vitorlázók), függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e rögzítésre alkalmas kamerával vagy más szenzorral.