Miben segíthetünk?

• A pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i 2019/947/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
• A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i 2019/945/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
• A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
•  A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet,
• A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet,
• A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet,
• A távoli pilóták képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelöléséről, valamint a távoli pilóták képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 6/2021. (II.5.) ITM rendelet.

Minden olyan légijármű pilóta nélküli légijárműnek (unmanned aircraft, UA) minősül, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.

Ez a meghatározás magában foglal minden olyan légijárművet, amelynek a fedélzetén nem tartózkodik pilóta, beleértve a rádióvezérelt modellrepülőket (kisebb hajtóművel rendelkező, rögzített szárnyú repülők, helikopterek, vitorlázók), függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e rögzítésre alkalmas kamerával vagy más szenzorral.

A vonatkozó jogszabályok a drónra, annak rendszerére és további berendezésére egységesen a pilóta nélküli légijármű-rendszer (unmanned aircraft system, UAS) fogalmát használja. A pilóta nélküli légi jármű-rendszer (UAS) áll a pilóta nélküli légi járműből (drónból), a földi irányítóállomásból (pl. GCS, RC, RPS), a légijármű irányításához szükséges rádiókapcsolatból (megjegyzés: és/vagy az ezt biztosító antennarendszerből) és magából az irányítást végző személyzetből (pl. távoli pilóta).

Az RPAS (Remotey Piloted Aircraft Systems) az UAS egyik alkategóriája. Az UAS fogalma magában foglalja mind az RPAS-t, mind a teljesen autonóm UAS-t. Az autonóm művelet egy olyan művelet, amely során a pilóta nélküli légijármű a távoli pilóta beavatkozási lehetősége nélkül működik.

A drón kialakítását, gyártását és karbantartását abban az esetben kell tanúsíttatani, ha a drón megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: 

1. egy jellemző mérete eléri vagy meghaladja a 3 métert, valamint embertömegfeletti üzembentartásra tervezték; 
2. személyek szállítására tervezték; 
3. veszélyes áruk szállítására tervezték, és baleset esetén a harmadik feleket fenyegető kockázat csökkentése érdekében kialakításának rendkívül ellenállónak kell lennie; 
4. speciális kategóriában való használatra tervezték, és a 2019/947/EU bizottsági végrehajtási rendelet 11. cikkében foglalt operatív kockázatértékelést követően a légiközlekedési hatóság által kiadott műveleti engedély úgy ítéli, hogy a drón tanúsítása nélkül nem mérsékelhető megfelelően az üzembentartással járó kockázat.

A hasznos teher olyan műszer, mechanizmus, berendezés, alkatrész, készülék, tartozék vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket is, amelyet a légijárműbe szerelnek be vagy azon rögzítenek, de nem a repülésben lévő drón működtetéséhez vagy repülésének irányításához használnak vagy szándékoznak használni, és amely nem a törzs, a hajtómű és a légcsavar alkatrésze.

A műveleteket végző drónokkal kapcsolatos információk – többek között a jelölés – helyi közvetítését biztosító rendszer, melynek célja, hogy a szóban forgó információk a pilóta nélküli légijárművekhez való fizikai hozzáférés nélkül is elérhetők legyenek.

A drón olyan üzemmódja, amelyben a pilóta nélküli légijármű előre meghatározott távolságban folyamatosan képes követni a távoli pilótát.

A drónnak a gyártó vagy az összeszerelő által meghatározott maximális tömege, beleértve a hasznos teher (payload) és a tüzelőanyag tömegét is, amely mellett a pilóta nélküli légijármű üzemeltethető.

Igen, a pilóta nélküli légijármű üzemetetéséhez 250 g maximális felszálló tömeg felett kell felelősségbiztosítással rendelkezni. Egy pilóta nélküli légijármű meghibásodása, szabálytalan üzemeltetése akár súlyos károkat is okozhat vagyontárgyakban, épületekben, vezetékekben, de veszélyt jelenthet az életre, testi épségre és egészségre is. Tekintettel erre, a pilóta nélküli légijármű üzemben tartása – harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából – felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető. Az összeghatárokat a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet határozza meg.

Igen.  Magyarországon súlyhatártól (maximális felszálló tömegtől) függetlenül – a pilóta nélküli játék légijárművek kivételével – minden pilóta nélküli légijárművet nyilvántartásba kell venni. A pilóta nélküli légijárművekről a légiközlekedési hatóság vezet nyilvántartást.

A CE-jelölés egy olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek. A CE-jelölés mellett a gyártók a drónokat egy osztályazonosító címkével is ellátják (C0-C6).

Az autonóm drón akár mesterséges intelligencia révén is képes a távoli pilóta beavatkozása nélkül biztonságosan repülni, előre nem látható és kiszámíthatatlan vészhelyzetekkel megküzdeni. 

Ez a működés nagyban különbözik az automata működéstől, amely esetében a művelet megkezdése előtt beprogramozott repülési útvonal mentén hajtja végre a drón a repülést. Az ilyen típusú eszközöknél elengedhetetlen, hogy egy váratlan esemény esetén képes legyen a távoli pilóta beavatkozni, mivel ezek a drónok az ilyen típusú eseményekre nincsenek felkészítve.

Igen, saját építésű drónokkal a maximális felszálló tömeg függvényében végrehajtható nyílt vagy speciális kategóriába tartozó művelet. Saját építésű drónnal nyílt kategóriába tartozó művelet két alkategóriában hajtható végre– az adott alkategóriára vonatkozó további előírások figyelembevételével –:

• A1 alkategóriában, amennyiben a saját építésű drón a hasznos terhet is beleszámítva 250 g-nál kisebb maximális felszállótömeggel és 19 m/s-nál kisebb maximális üzemi sebességgel rendelkezik; vagy
• A3 alkategóriában, amennyiben a saját építésű pilóta nélküli légijármű a hasznos terhet is beleszámítva 25 kg-nál kisebb maximális felszállótömeggel rendelkezik.

Jogszabályi hivatkozás: A BIZOTTSÁG (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet mellékletének, „A. rész”-ben szereplő UAS.OPEN.020 (5) (a) és UAS OPEAN.040 (4)(a) pontja

Pilóta nélküli játék légijármű a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK) 2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt drón, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.

A pilóta nélküli légijárművek alapvetően négy csoportba oszthatók:

• CE-jelöléssel és drón osztályazonosító címkével ellátott drónok (C0-C6)
• CE-jelöléssel rendelkező, de drón osztályazonosító címkével nem ellátott drónok
• saját építésű drónok
• légijármű-modellek